2025. október 29., szerda

Ezer év után! - Újra nyit a blog új oldalon!

 Sziasztok!


Nem vagyok jó ezekben a köszöntésekben, ezért álljon itt a következő!

Üdvözlök minden régi és új olvasót egyaránt. Ugyan furcsa lehet az új blogfelület a rengeteg régi poszt átmentésével, de sajnos egy "kedves" személy "magáévá tette" az előző blogomhoz tartozó e-mail címem, így minden hozzáférésem úszott arról, ami ahhoz tartozott. Meg én türelmem is a blogoláshoz és egy másik oldalon való újrakezdéshez. Egy kifejezetten rázós fél évtized után most úgy döntöttem egy kis unszolás után (köszi Timee 😍), ismétlés a tudás anyja, így minden élménybeszámolót és véleményt átmásoltam ide. Ez azért is jó, mert ki tudja, mikor szedik le a másik blogot valamilyen oknál fogva. Ezen felül pedig folytatom a könyvek és a mozgóképes alkotások véleményezését a magam nem mindig kedves módján. DE! Káromkodást továbbra is nélkülözöm... Azt meghagyom a snittes sorozatrész kommentárokra. 😂 Persze szigorú öncenzúra mellett. 😉😈

Nem minden tartalom került átemelésre a Kritika meg a Barbika oldalról. Ennek az egyik oka, hogy azon dolgok elveszítették teljes egészükben relevanciájukat - ilyenek pl.: a trailer elemzések, plecsnik, kihívások -, hiszen az időszak illetve a felület is teljesen más, valamint egyelőre nem lesz belátható időn belül folytatásuk (pl.: novellák). Természetesen, amíg azt a blogot nem törlik, ott ezeket a plusz bejegyzéseket megtaláljátok.

Száz szónak is egy a vége: indul a blog! Még szépül, épül. Lesz minden jó: filmek, könyvek, képregények, sorozatok... animéket már nem garantálok, mert jó ideje kiégtem belőlük... esemény beszámolók... egyebek.




Szeretettel várok mindenkit!
Barbi 

2025. október 28., kedd

A leánymentő akció - Steins;Gate

 Képtalálatok a következőre: steins gate wallpaper

Egy újabb olyan japán animációs sorozatot hoztam, amiről már nagyon sokat hallottam, olvastam az évek során, de valamiért mégis elkerült engem. Ezt a valamit akár be is tudhatnánk a témájának, azaz az időutazásnak. Nem vagyok kifejezetten híve az efféle produkcióknak (túl sok logikátlanság van, ami az élvezhetőségből erősen levon), talán a Vissza a jövőbe trilógia ez alól a kivétel, ezért hezitálásom saját szemszögemből tekintve jogos volt. A másik elrettentő tényező pedig a fülszövegek voltak, amikről inkább az ordított, hogy ez valamiféle nyakatekert gagyi lehet, amit túl-hype-oltak a népek. (IMDb 8,8 pontmagas Rotten Tomatoes számok, a MyAnimeList-ről nem is beszélve) Hogy valóban érdemtelen lenne az a rajongás, ami körülveszi ezt a két évadot megélt sorozatot? Véleményem szerint, a megtekintés után nagyon is jogosnak tartom, akárcsak eredményeit. Habár tény, ha elkalandozik a figyelmünk, akkor nem biztos, hogy mindent érteni fogunk, főleg bizonyos koncepciókkal kapcsolatban. Viszont nem szeretnék elriasztani senkit sem, hiszen azzal egy izgalmas, és felettébb tartalmas "leghosszabb 3 hét" történéseitől fosztaná meg magát az érdeklődő. Csapjunk hát bele egyenesen a közepébe, ugyan úgy, ahogyan azt az anime is teszi! 

Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉

2025. október 27., hétfő

Két vidéki lány Budapesten - 89. Könyvhét (+Mini update)

 

Tudom, hogy hónapok óta nem adtam életjelet itt a blogon, sőt, a molyon és a snitten is elég hanyag voltam, de örömmel jelentem, ennek mostantól vége. Ugyanis az államvizsgával együtt a tanulós időszak is befejeződött számomra egy időre. Majd ha összegyűlik rá, akkor természetesen még elvégzem a nagy álmomat, a pszichológia szakot, de ez a jövő zenéje. 
Természetesen az idő azért nem állt meg, csak mert nem írtam a blogra. Idő és türelem hiánya miatt ugyanis már kész van az elkövetkező két hét posztjai...papíron, olyan macskakaparással, hogy még én se tudom minden szavát elolvasni. XD Az első pedig nem másról szól, mint a 89. Könyvhétről és azon nap Pesten töltött programjáról.  

Hónapokkal ezelőtt elkezdtük szervezni ezt a kis kiruccanásunkat Pestre, legalábbis elméletben. Csak az előtte levő héten körvonalazódott viszont, hogy ki tud velünk tartani. Végül összesen két fő, Timee és én maradtunk a kiruccanni vágyók listáján. Pont mi, akik sosem jártunk gyalogosan/tömegközlekedéssel a fővárosban. Mondanom sem kell mennyire izgultunk emiatt. És szerintem látszott is, mennyire nem tudjuk a járást. Kezdjük hát!

Szürke herceg korin érkezett, majd edző lett - Yuri!!! on Ice

 Sziasztok!



2016 utolsó posztjának a méltán híres Yuri!!! on Ice című animét választottam, ami már hetek óta nem hagy nyugodni. Rég volt, hogy utoljára ennyire megszerettem egy animét. Talán az Inu X Boku, valamint az Evangelion összes volt olyan, amit többször is képes és hajlandó voltam megnézni. Meg is lepődtem, amikor ennyire megtetszett ez a sport-kategóriájú mű.
Mit is mondhatnék? Első hallásra nem fogott meg ez az anime. Próbált Ayasha rábeszélni, klipeket mutatni belőle, de csak a szemem tudtam forgatni. Férfiak és  a műkorcsolya. Könyörgöm! Azután már másik Barbival együtt zengtek ódákat róla. Nem értettem ezt a fene nagy lelkesedést, ami körülvette. Ekkor mutattak meg egy részletet belőle, ami rávett arra, hogy mégis szemügyre vegyem a sorozatot. És nem bántam meg.

Üdvözlet a manhwák világában - W

Sziasztok!


Egy újabb véglettel indítok. Ennél furcsább sorozathoz ritkán volt szerencsém. Pedig azt hittem, hogy sok mindent láttam már a dél-koreai palettáról, de tévedtem. Mindig meglepnek valami újdonsága, amihez általában először nem fűlik a fogam, majd kínkeservesen rászánom magam, hogy ezt követően meglepetten hagyhassam ott az utolsó részt is. 
Igazából, az első pár percben még szkeptikus voltam. Nem értettem, mit tartanak annyira különlegesnek ebben a felállásban. Mindaddig, amíg ki nem derül, hogy a történet egyik fele a valódi világban, míg a másik fele egy, a sorozat története szerint nagyon híres manhwa világában játszódik.

Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉

Az érzelmek nyomában - Violet Evergarden

Sziasztok! 

Nagyon régen nem volt szó animéről az oldalamon. Pontosabban a Yuri! on Ice óta, ami már lassan két éve volt. Japán animációs filmet is csak egy éve láttam utoljára, de úgy éreztem, éppen ideje megnézni egyet. A választásomban segített, hogy egy szomorú, ám annál szebb amv (anime music video) megtekintése, amelynek tartalma felkeltette az érdeklődésem. Ez nem volt más, mint a következőekben szóban forgó Violet Evergarden. 
Kíváncsi voltam, a sok dicséret valóban jogos-e vagy egy újabb olyan sorozatot találtam, ami csupán agyon van ajnározva. Egy délután alatt a teljes sorozatot felfaltam. És jelenthetem, nem csalódtam! A Kyoto Animation és a Netflix közös szerelemgyermeke megérdemli a dicsérő szavakat...csak nem mindet. 

Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉

Ne tévesszen meg a külső! - The Royals 1.évad

 Sziasztok!



Mivel a héten beteg voltam és amúgy is elfogott az olvasási válság kisebb hulláma, ezért sorozatokkal hűtöttem le magam. Első körben megtekintettem újra, eredeti nyelven a Padre Coraje-t (A bátor Juan atya), aminek borzalmas magyar szinkronja annak idején majdnem elvette a kedvem, hogy végig nézzem, de szerencsére nem fosztottam meg magam az élménytől. A másik sorozat, amibe belekezdtem, a The Royals volt, amire csak véletlenül bukkantam rá az azóta kedvenc párosommá vált szereplőkről készült videón keresztül. És mennyire jó, hogy megtaláltam. Ugyan nem szeretem kifejezetten a fiatalabb nézőknek szánt amerikai sorozatokat, viszont ez most nagyon a szívemhez nőtt. Már csak azért is, mert a látszat csalóka. Az első pár rész valóban olyan, mintha a Gossip Girl-t nézném, csak egy kitalált angol királyi család szemszögéből, ám ezután jönnek az érdekesebb részek.

Az újragondolt könyvborítók - The Girl who sees smells


Tovább folytattam barangolásom a koreai sorozatok világában. Akárcsak a Gaksital (Bridal Mask) esetében, jelen szériát sem most találkoztam először. Ugyancsak videók formájában volt hozzá szerencsém, bár annyira akkoriban nem keltette fel a figyelmem, inkább elrettentett tőle. Viszont most jobban utána nézve a dolognak, szemet szúrt a sok jó kritika a fő gonosszal szemben. Márpedig én szeretem a jó fő gonoszokat. Itt, a k-doramák között is volt már kedvencem Gwii személyében (Scholar Who Walks The Night). Tehát egy igazán nagy elvárásom volt a sorozattal szemben: legyen egy kitűnő rossz fiú. Előjáróban annyit jegyeznék meg külön, hogy a sorozat nem olyan habos-babos, mint amilyennek tűnhet a fent látható poszter alapján. 

Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉

A világ legmenőbb bébiszittere - Terius Behind Me

 

Ismét sikerült egy hosszabb szünetet tartanom a blog életében, de ezt most orvosolom egy remek kis koreai sorozattal. Mivel enyhén szólva elért az olvasási válság (amiből kezdek kilábalni), ezért sokkal több időt szenteltem a koreai sorozatokra. A felemás megítélésű nyári szezon után alig vártam, hogy valami épkézláb produkciót is kitermeljen magából a sorozatgyártás. Egészen októberig kellett várnom, míg a számomra érdekesebb címek meg nem érkeztek. Közöttük volt a következőekben szereplő Terius Behind Me, ami már a felemás hangulatú előzeteseivel megvett magának. Igazából ennek a szériának a különlegessége nem abban rejlik, hogy mennyire zseniálisan van megírva, vagy karaktereinek különlegességében. Sőt, a sorozatot összetartó cselekményt is láthattuk már, hiszen a témában számos alkotás készült. Viszont, ami kiemeli ezt a darabot, az a műfaji fúzió bravúrossága. Lássuk is, mit tartogat számunkra.

A dél-koreai Zorró vámpír - Scholar Who Walks the Night

 Sziasztok!



Terveztem ugyan, hogy ezen a héten végre egy könyvvel is jelentkezek, de sajnos nem haladok úgy a Miután elvesztettelekkel, ahogyan akartam. Ám cserében ismét egy sorozattal érkeztem, viszont ezúttal egy igazi kuriózummal. Na jó, ilyet már láthattunk, de nem ebben a formában. Én legalábbis még nem találkoztam vele. 
A héten visszatértem egyik kedvenc sorozatműfajomhoz, a kosztümös drámákhoz, azon belül is a koreai részlegre, amit a Palota ékköve óta a szívembe zártam. Keresgéltem is, mi az ami felkelthetné érdeklődésem, míg bele nem botlottam a természetfeletti verzióba. Először csak néztem, hogy ilyen is van, de utána gyorsan fel is dolgoztam az információt. Viszont első próbálkozásom nem sikerült túl jól. Egy szellemekről szóló sorozatra bukkantam, aminek ugyan az első része érdekesen indult, de a másodiknál rá kellett jönnöm, hogy nem nekem találták ki (Arang and the Magistrate). Gyorsan néztem is másik szórakozás után, amikor belebotlottam egy címkébe...vámpír! Ekkor az állam egy kicsit megereszkedett és egy perces néma csenddel néztem a monitort. Hogy jöhet össze a koreai kosztümös dráma egy vámpír sztorival? ÍGY!

Az író se tudja - Missing You


Ugyan a nyár véget ért, de maradt még egy-két koreai sorozat a tarsolyomba. Ezúttal ismét, a The Girl Who Sees Smells-hez hasonlóan, egy krimivel rukkoltam elő, ráadásul ugyan azzal a férfi színésszel a főszerepben. Mint azt régebben említettem, az egyedi gyöngyszemeket veszem főként górcső alá, és ez a 21 részes széria megfelel ennek a követelménynek. Nem azért, mert annyira újat mutat, vagy más megközelítésből tálalja a dolgokat, hanem a forgatókönyvnek köszönhetően. Ebből a szempontból nagyon egyedi alkotásról beszélünk. *szinte vágható a szarkazmus a hangjában* 😆😆

Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉

Szinkron és a telenovella - Esperanza mia

 Sziasztok!



A szükség nagy úr, tartja a mondás, és önmagamon tapasztaltam, ez mennyire igaz. Több, mint fél éve kezdtem el tanulni spanyolul egy argentin sorozatnak köszönhetően, amit mától kezdve minden hétköznap láthattok a tv-ben. Már ha szeretitek ezt a műfajt. Tűkön ülve vártam a mai premiert és hogy mit hozott össze a szinkronstáb. A végeredmény enyhén szólva vegyes lett.

Sajnos a teleregényeknél gyakori jelenség, hogy nem túl minőségi a szinkron (bár ez egyes sorozatokra is igaz). Nem találják el a hangokat, rosszkor mondanak alá, nem jó a hangjáték és nem ritka a félrefordítás sem. Ami a címeket illeti, abban mindig is kreatívak voltunk. Most sem csalódtam a választásban. Egyszerre utal a főhősnőre és a sorozat színhelyére. Ugyanakkor már csak az is kétségeket támasztott bennem, amikor először meghallottam ezt a címet. Inkább lett volna az Én Esperanzám vagy az Én reményem. Ám ez is csak ízlés függő. Mindenesetre nekem nem jött be a dolog. Ahogyan a szinkronhangok sem. Ha valaki megnéz egy percet a sorozatból eredetiben, akkor tudni fogja, miről beszélek. Megeshet, annyira hozzászokott már a fülem az eredeti hangokhoz, hogy ezt nem tudja befogadni. Talán, ha a szinkoronsat láttam volna először, jobban is tetszene. De szerintem csak egy valakinél találták el a hangot, és az a Tisztelendő Anya.

Bon appétit! - Hannibal sorozat

Sziasztok!



Tovább folytatva sorozat-maratonomat végre eljutottam odáig, hogy az egyik kedvencemet végig nézhessem. Ez pedig nem más, mint a Hannibal. Emlékszem, vasárnap késő este volt, éppen ment az egyik kereskedelmi csatornán a film és közben reklám volt. Átkapcsoltam az AXN-re, ahol már csak annyit tudtam elkapni, hogy Hannibal sorozat szerdától. Az első reakcióm az volt, ebből sorozat? Na arra befizetek. A premier napján rendre le is ültem a tv elé, majd kb. 50 perc után, reklámidővel együtt, két gondolattal álltam fel. Az egyik: ez beteg, a másik: ezt néznem kell. Így lettem fangirl. Ám mint minden jónak, ennek is vége szakadt idővel, a második évad utolsó része előtt abbahagytam. 
Sokáig halogattam a sorozat újranézését, folytatását, mivel elég vegyes dolgokat olvastam a harmadik évadról. De úgy voltam vele, ha már sorozatok és időmből is futja lábadozás közben, akkor csak illene befejeznem, hátha nem is olyan vészes a szezon, mint hallani. És valóban nem.

Figyelem! A következő bejegyzés cselekmény leírást és korhatáros tartalmat foglal magába!

Goblin, avagy egy kaszás az albérlőm - Goblin

Ugyan a nyárnak vége, de továbbra is folytatom barangolásomat a koreai sorozatok érdekes világában. Ezt a bejegyzést már egy ideje halogattam. Mindig elfelejtettem, hogy van, aztán jött másik sorozat, film, vagy könyv, ami kitöltötte a szerkesztési időt. Most viszont aktuálisnak tartottam elővenni, mert a minap ismét "egymásba ütköztünk" eme remekkel egy rangsornak köszönhetően. 

Hatalmas hype-ot kapott a Goblin, a nagyközönség többsége felkarolta és dicsőítette eme 16 részes szösszenetet, viszont pont ezért voltak fenntartásaim vele kapcsolatban. Az előzetesek ugyanis nem voltak túl meggyőzőek, sőt, inkább további viszolygást váltottak ki belőle, de szerencsére összeszedtem magam, és egy újabb kedvenccel álltam fel a képernyő elől miközben könnyeimet törölgettem.

Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉

Zorró újra színen - Bridal Mask

Ha nyár, akkor a könyvek és filmek mellett terítékre kerülnek a sorozatok. Azok közül most a K-doramák. Mindig próbálok olyan szériát keresni, ami valami miatt kilóg a sorból. Volt, hogy az alapfelállás sikerült érdekesre, máskor pedig a színészi játék. Például vámpíros kosztümös doramát sem láttam még egészen tavaly szeptemberig. De ilyen színfolt is kell a szemnek. Szerencsémre júniusban újfent sikerült két értékes gyöngyszembe belefutnom, ami a fentebb említett két kritérium minden feltételét teljesítette. Az egyik egy romantikus fantasy, a Goblin, a másik pedig a soron következő remekmű, a Gaksital, vagy más néven Bridal Mask.

Ugyan régebben láttam róla videókat, valamint részleteket, de a '30-as években játszódó cselekmény először elvette a kedvem tőle. A zorró jelleg is erőteljesen késztetett a viszolygásra egészen pár héttel ezelőttig. Egy életem, egy halálom, úgy döntöttem megpróbálom. És örömmel jelenthetem, egyáltalán nem bántam meg eme merésznek hitt döntésem.

Rossz fiúk vs. rossz fiúk - Bad Guys


Be kell valljam, nagyon nem akaródzott számomra megnézni eddig, pedig nem először jön szembe velem a cím, és hát Park Hae Jin, de valahogy az előzetesek elriasztottak tőle. Most viszont hangulatomnál talált ez a sötét, erőszakban és vérben egyaránt bővelkedő 11 részes szösszenet, amit továbbra is rettentően rövidnek tartok. Főleg ahhoz képest, hogy egyes kevésbé színvonalasabb drámákat képesek a végtelenségig húzni. Szóval nézzük miből élünk!


Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉

A Vatikán és ami mögötte van - Az új pápa


Amikor annak idején megnéztem az első évadot, rövid időn belül nagy kedvencem lett különleges világával és még furcsább hangulatával. Nagyon örültem hát, amikor kiderült, hogy jönni fog majd a folytatás, és ahogyan befejeztem akkoriban a sorozatot, tűkön ülve vártam is azt. Nem tudom ki hogy van vele, de ahhoz képest én azt sem tudtam 2020-ra (idén ugyanis újra felfrissítettem az alapsorozattal kapcsolatos élményeimet), hogy mikor fog kijönni Az új pápa. Január közepén csupán a véletlen műve, hogy belebotlottam a második évad előzetesébe, amivel egyidejűleg tudomásomra jutott, hogy abban a pillanatban már két rész is megtekinthető volt. Vagy engem került el mindenféle promo anyag a sorozat folytatását illetően, vagy ennyire alul volt pozicionálva, nem tudom, de ha nem lennének véletlenek, valószínűleg teljes egészében kihagytam volna az élményt. Mert az volt! A szó pozitív értelmében.

Az igazat megvallva, első nézésre egészen a hetedik részig egyáltalán nem tetszett a szezon. Gondoltam is magamba, a nagy finálé előtt talán adnom kellene egy második esélyt az első hat résznek, hátha ezúttal valami olyat is meglátok, ami felett "nagylelkűen" elsiklottam előzőleg. Nem bántam meg az újrázás. Másodjára, mivel körülbelül tudtam már, melyik szál hova fut majd ki, sokkal inkább értelmezhető és értékelhető a legtöbb történés, esemény olyan módon, ahogyan azt valószínűleg a készítők is elvárták. Első pillantásra ugyanis az évad egy kicsit összeszedetlennek, túl homályosnak, néhol pedig inkonzisztensnek hathat az előzmények fényében. Tipikusan olyan filmsorozat, amit nem elég egyszer megnézni, mert sok minden elsikkadhat, így veszítve az értékéből. Nem mondom, hogy második nézésre sincsenek hibák, illetve a teljes évadba ne lenne, viszont korántsem olyan mértékűek, hogy ne lehessen a remekmű jelzőt ráaggatni, ahogyan azt az első évad is kiérdemelte évekkel ezelőtt. Nézzük is, mi fán terem Az új pápa!

Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉

2025. október 26., vasárnap

Moziban jártam 8. - Wonder Woman


Lassan egy éve vártam már erre a filmre. Régen volt az első előzetese, ami azonnal felkeltette a figyelmem, és még régebben a Batman Superman ellen, amikor először felbukkant a színen teljes felszerelésében a karakter. Nem beszélve arról a bizonyos fotóról, amin együtt pózolt Chris Pine-nal többed magában. Mint azt régebben említettem, vártam már, hogy egy igazán sikeres DC film készüljön. Ugyan idővel jómagam megbékéltem a BvS-el, de az Öngyilkos Osztag valamint az Acélember nem a szívem csücske (azt hiszem finom voltam és nőies). Nem bírom elviselni ezt az új megközelítését Superman-nek, viszont a Ben Affleck-féle Batman, valamint Wonder Woman karaktere telitalálatok lettek. Nem volt kérdés, hogy szeretnék-e szólófilmet látni ez utóbbiról. Azt pedig, hogy rögtön az első napon fogom megnézni, már rég eldöntöttem. Nem vagyok egy türelmes nőcce.
A vetítés nem kezdődött túl biztatóan, ugyanis az első pár perc (a prológus) úgymond kimaradt az életemből a technikai hiba miatt. A vidéki IMAX csodái. De szerencsére gyorsan orvosolták a helyzetet. Nagyon megdöbbentett, mennyire kevesen kíváncsiak a filmre. Kis hazánkban ugyan nem kapott nagy visszhangot, hogy érkezik a film, de azért ennél lényegesen többre számítottam. Nem tudom, hogy napokkal később is ez a helyzet vagy sem, de akkor ez volt a jellemző. A filmen rengeteget nevettünk, hüledeztünk, és persze sírtunk. Igen, megint. Ez már programmá fejlődte ki magát az utóbbi fél évben. De nem tehetk róla, ha ennyire szomorú volt. Na de milyen lett a film? 

VIGYÁZAT!!!! ERŐSEN SPOILERES TARTALOM! CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE!!!! 😉

Moziban jártam 1. - Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

 Sziasztok!



Soha ne ítélj trailer alapján...se cím vagy besorolás szerint, mert a vége csalódás lesz. Ezt már sokszor megtapasztaltam, de különösen nagy rizikófaktorú a dolog, amikor moziban akarjuk megtekinteni az alkotást. Ha jó volt, úgy érzed nem hiába áldoztad fel azt az 1500 Ft-ot a jegyre és hallgattad végig a kisgyerekek sírását a várakozás közben (már ha olyan a film, mert egyéb esetekben a középiskolások viháncolását kell páholyban szenvedni, bár ez is társaságfüggő). Viszont ott van az a bizonyos másik véglet. Amikor már azt is bánod, hogy egyáltalán az eszedbe jutott a mozizás ötlete miután kijöttél a vetítőteremből. Nos, az általam megtekintett film igazából mind a két kategóriába beletartozik.
Nem is olyan régen (csupán pár hete) elhatároztuk barátnőimmel, hogy megtekintjük a moziban a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeit. Egy örökké valóság után végre a minap sikerült is eljutnunk a megvalósításig. Igazság szerint, bennem fele más érzelmeket váltott ki a film. De a társaság nagyon jó volt ;) :D

Egy fázis lezárulása - Pókember - Idegenben


Az MCU immáron bejáratottá vált tini szuperhőse idén megkapta második különálló történetét. Az Hazatéréssel kapcsolatban sok dolog hagyott keserű szájízt maga után és őszintén megmondva, pontosan ezért nem akartam megnézni először ezt a filmet sem. Ezt a véleményemet a Bosszúállók: Végjáték, elsőre lezárásnak beharangozott három órája módosította, amikor is pontosan azt a tényezőt vették ki az elkövetkező cselekményekből, ami miatt már kezdett teli lenni a hócipőm: Vasembert. Kövezzetek meg, de nagyon nem bírtam elviselni, hogy folyamatosan a csapból is Tony Stark folyt. Ugyan itt is megvan a maga jelenléte, de azért korántsem úgy, ahogyan az előző résznél, de ne menjünk ennyire előre. 
Szóval alapjaiba véve tetszett a film, habár most is voltak érdekes dolgok, amik hol kicsit, hol nagyon zavaróak voltak. Az, hogy meg fogom nézni a következő részt (amennyiben elkészül az egy milliárdos korlát miatt), most már garantált, ami nem éppen Peter Parker karakterének köszönhető.

Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉

Moziban jártam 9. - Pókember: Hazatérés


A Marvel égiszén újabb szuperhős jelent meg, akit kifejezetten a tinédzser korosztálynak szántak elsősorban, valamint a rajongók rossz szájízének elfedéseként. Ugyan Pókember felbukkant már a 2016-os Amerika Kapitány: Polgárháború című MCU alkotásban, de néhány jelenetén túl nem kapott nagyobb szerepet, számomra amolyan kitöltő résznek volt nevezhető jelenléte. Mindaddig, amíg a fülembe nem jutott, hogy következő nyáron már az ő külön kalandját tekinthetjük meg a moziban. Látszik mennyire vagyok képben manapság a Marvel világával kapcsolatban. Minden esetre vegyes érzelmekkel fogadtam a hír, és egészen a premier utáni napig nem is állt szándékomban megnézni. De gondoltam, hogy a sok dicséret nem lehetett véletlen.
Kövezzetek meg nyugodtan, de ha Pókember film, akkor számomra a 2002-es és a 2004-es Sam Raimi féle verzió az igazi (a harmadik rész már sok volt). Imádtam ezeket a filmeket, sőt, a mai napig megnézem őket, hiszen, a régebben már említett DVD-gyűjteményem darabjai. Tehát azzal az elvárással ültem be a moziba, hogy szárnyalja túl azokat. Számomra ez nem sikerült neki.

Meglepődtem - Mielőtt megismertelek... film

 Sziasztok!



Majd egy hónapnyi kihagyás után ismét visszatértem. Sajnos kénytelen voltam kivenni betegszabadságom, de újra itt vagyok a bloggal kapcsolatos konkrét tervekkel. Mivel jól ismerem magam, ezért az esetleges változtatásokról, csak annak bekövetkezte után fogok beszélni. Én már csak ilyen vagyok. De annyit megsúgok (ugyan nem nagyon vág a témába), hogy tervezem megtekinteni a The Royals 2. évadát (az első szezon értékelése) valamint elolvasni a Miután elveszítettelek nevezetű könyvet, bár ez utóbbiban eddig nem leletem túl nagy örömöm, viszont a remény hal meg utoljára. Hátha tetszik majd a közepe felé, sose lehet tudni. Na de ennyit erről.
Van egy olyan sejtésem, hogy nem sokan voltak úgy a Mielőtt megismertelek című könyvvel mint én. Számomra nem volt egy kifejezetten jó alkotás, de erről itt bővebben olvashattok. Ugyan a könyv befejeztével azt gondoltam, majd csak jobb lesz, ám mire eljutottam a film megtekintéséig valamiért teljesen az ellenkezője kezdett a szemem előtt lebegni. Az sem segített, hogy egyre irritálóbbnak tűnt a főszereplő Lou-t játszó Emilia Clarke brutális szemöldökjátéka. Ez annyira benne maradt, hogy majdnem meg se néztem, viszont végül a kíváncsiságom győzött (mint mindig). És hatalmasat csalódtam...POZITÍVAN.

Távol-Kelet Gyöngyszeme - Naked Weapon

 Sziasztok!



Aki azt hiszi félreolvasta, az téved. A film címe valóban Meztelen fegyver. Nem is véletlenül, de rossz, aki rosszra gondol. Ez nem egy "olyan" film. Ha valamiért kiérdemeli a 18+ besorolást, az a tartalom, nem a forma. Nagyon durva dolgok történnek a filmben a legtöbbször anélkül, hogy látnánk és örülünk is, hogy nem kell végignézni, de erről majd a későbbiekben.
 A film egyébként ízig-vérig kínai. Benne vannak a kung-fu tipikus mozdulatai, egy kis levegőben repülő harcjelenettel fűszerezve. Olcsó és gagyi CGI megoldások a lövésekhez, pozőr beállások, a távol-keleti filmekre jellemző túljátszás, és még ezek ellenére is azt mondanám, hogy ez egy jó film a maga low-műfajában.

Moziban jártam 6. Birthday Special - Logan

 Sziasztok!



Már jó ideje vártam a márciust, és nem a Szépség és a szörnyeteg miatt vagy mert most van a szülinapom. Őszintén szólva, én nem igazán szoktam már követni a Marvel-es megjelenéseket, csak onnan tudok az új filmekről, amikor beléjük botlok Youtube-os barangolásaim közepette. Ez történt a Logan esetében is. Mivel nagyon tetszett a trailer, ezért utána néztem, majd döbbenten kellett megállapítanom, hogy egyik kedvenc szuperhősöm nem ereszti ki többet karmait, a másik pedig abbahagyja mások agyában való turkálást. Sejtettem, mi lesz majd a film lezárása, de még bennem volt a remény, hogy tévedek. Sajnos igazam lett. Az biztos, hogy ilyen formán nem nagyon lehetne visszatérni a folytatásra.
Maga a moziélmény most sem hagyott cserben. (Csak a mellettem ülő úriember ne köhögött volna az arcomba negyedóránként. Kitalálták már a technikát, hogyan ne szenteljük szét mindenáron bacijainkat.) Nem tudom mi ütött Hollywood-ba, hogy mindenáron ki akarja azt a könnycseppet préselni belőlünk, de manapság nagyon rászálltak erre a témára. Két olyan pontja volt a filmnek, aminél nem tudtam visszatartani a sírást. Képregény adaptáción még nem pityeredtem el, de, akárcsak a Zsivány Egyes esetén, mindig van első alakalom. 


Figyelem! Innentől kezdve erősen spoileres lesz a bejegyzés, így mindenki csak saját felelősségre olvassa tovább! Én szóltam 😉

Minden út a Winchesterbe vezet! Avagy Shaun of the Dead - Haláli Hullák Hajnala

 Sziasztok!



A következőekben a Haláli Hullák Hajnala című remekbe szabott angol paródiáról fogok beszámolni. Már önmagában a cím is beszédes, hiszen rögtön felismerhető, melyik film szolgáltatta az ihletet (Dawn of the Dead - Holtak Hajnala). Ez a film is azok közé tartozik, amelyeknél jobban szeretem a kifigurázott verziót, mint az eredetit. Annak is megvolt a maga előnye, de mivel az angol filmeket alapból szeretem a szarkasztikus fekete humoruk miatt. Nem semmi, amikor egy plázába szorulnak be a megmaradt túlélők, na de amikor egy kocsmába...
A címben említett Winchester ugyanis a film jó részének a helyszíne és egyben az a hely, ahova menekülni akar ez a maréknyi túlélő. Milyen emberek lehetnek azok, akik egy kocsmában akarják túlélni a zombi apokalipszist? Mit ne mondjak, elég furcsák.

Remake...vagy mégsem? - Evangelion

 Sziasztok!



Evangelion régen...
Először hozok blogomra animét (és szerintem nem utoljára), ami nem más, mint a kedvenc seinen kategóriába tartozó sorozatom, a Neon Genesis Evangelion. Először évekkel ezelőtt találkoztam a történettel, bár őszintén megvallva, amikor belekezdtem voltak fenntartásaim vele kapcsolatban, hiszen 1995 nem mostanában volt, és még csak az első "találkozásunk" közelében sem, de minden aggodalmam alaptalan volt. Hiszen a végét leszámítva egy rendkívül jó műt kaptam tele drámával, elmélkedéssel, akcióval és egy csipetnyi fanservice-vel. Nem mellesleg, elég brutális és beteg  "igazi" utolsó két rész kapcsolódik hozzá, amit egy egész filmként is összevágtak The end of Evangelion címmel. Mivel a sorozatra szánt büdzsé érezhetően elapadt a végére, ezért érthető módon, kellett egy épkézláb befejezés is. Ezek mellé társul az újnak számító Rebuild of Evangelion (egyelőre) három része, ami az eredeti széria remake-ének indult. És meg is állt. Egészen furcsa végeredmény született, ami a harmadik részre már csak nyomokban tartalmaz eredetit. És könnyen megeshet, hogy nem véletlenül. De kezdjük az elején.

Moziban jártam 3. - Doctor Strange

 Sziasztok!



Tudom, egy kicsit megkésve, de elhoztam legutóbbi mozis élményemet. Baráti társaságunk most a Doctor Strange-t ment megtekinteni, és bizton állíthatom, hogy nem bántuk meg. Alapjaiba véve nem túl nagy elvárásokkal mentem a mozira, sőt, kedvem se volt hozzá igazán. De ha már megbeszéltük és benne van Ben meg Mads, akkor mégis úgy illendő, hogy elmenjek rá. És nem bántam meg. Új kedvencet avattam a doki személyében, aki ezzel leverte a Galaxis Őrzőit...legalábbis jövő májusig 😉😉😉 
Lehet ezért megkövezni, de a Bosszúállókba már enyhén szólva is belefásultam. A csapból is ők folynak. Számomra addig volt jó, amíg csak építgették a világot, azaz a saját filmek mentek, a szereplők még nem voltak annyira ismertek, vagy egyáltalán szóba se jött egyik Avengers tag sem az alappillérek közül. Ideig-óráig vicces, hogy felemlegetik valamelyik tagot, de azért mindennek van egy határa. Márpedig manapság már túlzottan át is lépte a MARVEL azt a határt. Talán ezért is várom annyira a Csodanőt vagy éppen a Logan-t, vagy ez az oka annak, hogy eddig a kedvenc MCU filmem a Galaxis Őrzői voltak (tudom, ők is csatlakozni fognak majd). Viszont a Doctor Strange üdítő színfolt volt a Bosszúállók-dömping után.

Moziban jártam 11. - Star Wars 8.: Az utolsó Jedik

Nagyon vártam már az év végét, mert ha karácsony, akkor nekem Star Wars. Ráadásul most nem más, mint a megkezdett trilógia középső darabja. Tűkön ülve vártam ezt a folytatást, főleg annak tekintetében, mennyire megszerettem Az ébredő Erőt és annak újabb főszereplőit, közülük is leginkább Kylo Ren-t. 


Azóta kétszer láttam az Utolsó Jediket. Önmagában a vetítésre eljutni is élmény volt. Az első alkalommal ugyanis új rendszert telepítettek a moziban, így a pénztáros félre ütötte a vásárlásunkat. Eredetileg a premierre mentünk volna barátnőimmel, azonban két nappal későbbre állították ki a jegyeket, majd amikor szóltunk, hogy ez nem lesz rendben, önkényesen kiállította a jegyet a premier utáni első napra, és ezzel letudta. Bőszen szemeztem a Vásárlók könyvével, de végül jobb belátásra bírtam magam, hiszen annak is örülhetek, hogy egyáltalán van hely. Azután jött a meglepetés a vetítésen, hogy mennyire kevesen vagyunk. Összesen 3 (!) sor volt teli a legkisebb teremben. Néztünk barátnőimmel, hogy ennek valami jelzés érteke kellene legyen? Sokat nevettünk, még többet értetlenkedtünk, és volt egy kisebb sikoly is. Sajnálom, de nekem bejön az a bizonyos hasfal. Csak ne lett volna abba a tüdőnaciba bugyolálva, ami inkább volt röhejes, mint ízléses. Jöhet az, hogy emiatt felszínes vagyok, bevállalom. Minden esetre, amikor kijöttünk a moziból, nagyon vegyes érzéseim voltak a filmmel kapcsolatban. Nem tudtam volna eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem és kijelentettem, hogy ehhez még legalább egyszer látnom kell a teljes véleményem kialakulásához.
Másnap reggel jött egy sms az egyik barátnőmtől, nem-e lenne kedvem megint megnézni a filmet. Ez a mozilátogatás sem ment zökkenőmentesen, ugyanis akik előző nap hiányoztak a vetítésről, azok aznapra tértek be, így csupán néhány hely maradt az első és második sorokban. Hezitáltunk egy keveset, hiszen nem tudtuk, hogy ilyen közel mennyire érdemes ülni (legfeljebb harmadik sor, az alá ne). Ráadásul csúszott a program, mivel V.I.P. vetítés ment, amit rosszul időzítettek. Hiába, a vidéki IMAX csodái már csak ilyenek, de azért szeressük. Lényeg a lényegben, ez alkalommal végre meg lett az összkép a fejemben az alkotásról. Viszont azt meg kell említsem, nem véletlenül került ki karácsony után a poszt.

Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉


'Moziban jártam" 2. Retro Edition - Star Wars 7: Az ébredő erő

 Sziasztok!



Ugyan már írtam hosszabban erről a filmről a snitten, de szeretném itt is megosztani veletek néhány észrevétellel kiegészítve, ami azóta a sokadik ismétlésre már nekem is feltűnt, valamint hallottam róla. Azért is gondoltam elővenni a teljes szériát, mert nem is olyan soká moziba kerül a vadonat új rész is, a Rouge One vagyis a Zsivány Egyes. Érdekes, hogy most nem igazán látni a Star Wars filmeket a tv-ben, holott egy éve ilyenkor már a csapból is az folyt, egész hétvégén adta az AXN és a Viasat3 is. Most viszont semmi. Ez nem éppen a legjobb stratégia a mozijegyek eladását tekintve, de nem is mennék bele részletesebben. Az internetes berkeken belül valamicskét jobb a helyzet, de így is inkább a 8-dik rész forgatására fókuszálnak és az onnan kiszivárgott képekre. Pedig egyáltalán nem néznek ki rosszul az eddig kijött előzetesek. Csupán a folytatás már mindenkit jobban érdekelne, mint egy spin-off epizód. Pedig ha fele annyira lesz komor, mint aminek kinéz, akkor talán még jelentheti azt is, hogy egy igazán jó kis történetet kapunk. Vagy úgy járunk, mint a Vasember 3-nál. A mai napig a kedvenc részem. Mindenesetre, azért "Kylo-nak" vannak jó meglátásai. Bárcsak korábban rábukkantam volna erre a gyöngyszemre XD UPDATE: És megérkezett a következő trailer kritikája is ;)

Moziban jártam 4. Christmas Edition - Zsivány Egyes

 Sziasztok!



Mint azt előző posztomban is említettem, most, karácsony alkalmával a Zsivány Egyest hoztam el nektek. Számomra nincs karácsony STAR WARS nélkül. Mindig első a Star Wars, utána jöhet Kevin (ha belefér a programba, amennyiben nem, úgy Die Hard következik). Én ezért is tudom díjazni, hogy ezen jeles alkalom közelébe tették a premierjét. Egyrészről jó marketingfogás, másodszor pedig, a magamfajta rajongók számára remek karácsonyi ajándék (bár ez is a marketing része). 
Nem tudom ki hogy van vele, de én képes vagyok arra, hogy a moziban sírva fakadjak egy filmen. A sötétség ápol és eltakar, nem is szólva a 3D szemüvegről, és még ott van a saját okulárém is. Viszont olyan még nem fordult elő nálam, hogy konkrétan egy Star Wars filmen kezdjek el könnyezni. Engem lepett meg a legjobban. Hallottam, hogy szinte senki nem éli túl. Én azt hittem, hogy a "szintén" van a hangsúly, aztán kiderült, hogy a SENKIN. Alapból úgy voltam vele, ez egy Disney film, akármennyire is rajta van a régi logo. De rendre kaptam a meglepetést. Igazság szerint a filmet is csak azért vártam, mert új Star Wars, így nagy reményeket nem fűztem hozzá. Ugyan nem voltak rosszak a trailerek, de hány olyan film volt már, ahol az előzetes sokkal jobb volt, mint maga a produktum. Innen szép győzni!

Vigyázat! Spoilert tartalmaz!!!!

A dohányzás ellenes kampányfilm - Constantine

 Sziasztok!



Mindig is szerettem az elborult koncepciójú természetfelettivel operáló filmeket, főleg ha angyalok és démonok is vannak benne. Ebben a filmben pedig megkaptam azt, amit szerettem volna.
Az ajándékba kapott DVD-kel és ajánlott néznivalókkal hadilábon állok. Csak a legritkább esetben lesz valami jó, számomra kedves film a végére. Mindenesetre jól néznek ki a polcon, és kiváló porfogók. Nos, ez alól kivétel a Constantine, a démonvadász. Egyáltalán nem néz ki jól a kiadása (szerintem), amit tovább tetéz Keanu Reeves nem túl előnyösen bevágott képe. Mondhatni, nyugodtan lehetett volna hagyni csak a Pokolt ábrázoló várost és Mennyországot az angyallal. Akkor talán szívesebben nézegetném. De nem is ez a fontos, hanem a belbecs (bár bevallom, hogy a borító után elég nehezen tudtam rávenni magam, hogy kinyissam a tokot a tartalom megnézéséért, de a lemezek design-ja mégis rávett). Ugyanis az, minden problémájával együtt nagyon jó lett. Márpedig van elég seb, amiből vérzik az alkotás, de nem annyira, hogy elvegye a kedvem attól, hogy felvehessem a kedvenceim listájára.

Az utolsó küldetés - Bosszúállók: Végjáték

 


El sem hiszem, hogy eljutottunk a Marvel Filmes Univerzum első "évadzárójához". Igazán különleges kapcsolatom alakult ki ezekkel a filmekkel és karakterekkel ezen 11 év során. Voltak karakterek, akik az első pillanattól kezdve elvarázsoltak, majd egyre inkább elidegenítettek maguktól, mások pedig ennek fordítottját érték el. Önálló filmek terén ugyancsak hasonlóan alakult, a minőségitől eljutottam oda, hogy legszívesebben visszakértem volna a jegy árát, máskor pedig megbántam, hogy nem a moziban láttam először. Ugyan egy ideje már nem voltam annyira nagy rajongó, mint régen, de az kétségtelen, hogy amikor meghallottam tavaly januárban (kicsit késett nálam az információ áramlás ez időtájt), az első etap a végéhez közeledik, ismét elfogott az a régi, ismerős érzés, ami már régen nem. Vártam az utolsó két Bosszúállók filmet.
Nem voltam túl nagy híve sosem a csapatmoziknak. Az első Bosszúállók film számomra (tudom, ezzel kisebbségben vagyok) borzasztóan unalmas volt Loki (vagy akkor még Tony Stark) ide vagy oda. Mindenki az egekbe dicsérte az újító jellege miatt, én pedig csak értetlenül álltam az egész jelenség előtt. Az Ultron kora viszont számomra jobban összeszedettnek tűnt, amivel a többség nem ért egyet. Ezek után már bátrabban mertem hozzányúlni a következő össznépi bunyónak. Nem is csalódtam. A Végtelen háború volt számomra az első olyan Avengers film, ami teljes mértékben működött. Sokkal inkább volt önálló alkotás egy pazar fő gonosszal, kiváló látványvilággal, jó forgatókönyvvel, kevesebb üresjárattal, a végén történt hatalmas vereség pedig groteszk módon, de elnyerte tetszésem, alig vártam, hogyan fogják ezt az egészet megoldani a megmaradt csapattagok. Pár nappal ezelőtt azonban kijött a Végjáték, ami mindent megadott, amit akartam, és ezzel együtt a filmfolyam számomra egyik legélvezetesebb darabja lett, még ha önálló filmként kevésbé állta meg a helyét az első felvonásnál.

Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉