2025. október 25., szombat

Steven Seagal és az új társa - Vis Major

 Sziasztok!



A mai könyvet kár, hogy nem akkor olvastam, amikor az akciófilmek reneszánszukat élték. Azok a '90-es évek... Amikor még nem a fantasy és a paranormal uralta a filmvásznakat, de még a könyveket sem. Az az igazi, kemény fiúk ideje volt, akik megleckéztették a rossz fiúkat és közben nem restelkedtek poénkodni is. Ilyen hangulatú a Vis major is. Csak mint említettem, kár hogy nem az idejében ért el engem.

Nem lett a kedvencem, pedig próbálkoztam vele. De mindhiába. Beszippantott ugyan a történet, de igazán nem tudtam mégsem átélni. És ennek az egyik legnagyobb ok a nyelvezet volt. A leírás egy dolog, de így nem beszélnek egymással az emberke, főleg nem az ilyen környezetben élőek. Egyes jelenetekben olyan volt, mintha poéták diskuráltak volna egymással. Értem, hogy ez egyfajta görbe tükör lett volna az akciófilmekkel szemben, de számomra nem mindig volt a hangulatnak megfelelően tálalva. Bőven meg lettem volna elégedve azzal, ha csak a leíró részek és a belső monológok íródtak volna ilyen stílusban. Az talán még viccesebbé tehette volna. Bár meg kell valljam, hogy azért nem minden megnyilvánulás volt szép és finom. Hiszen mégiscsak egy '90-es évek beli krimiről beszélünk. Annak is az egyik nagy képviselőjének, Steve Seagalnak a  könyves megfelelőjéről. De sajnos a történetvezetés mellett sem tudok szó nélkül elmenni, ami hol kissé kapkodós, hol nagyon elnyújtott. Van amikor még követhetetlen is, főleg Kyra álmai miatt. Nem tudhatni mit képzeleg és mi az, ami a valóság, és emiatt elég furcsa az egész.

Az első szerelem...és ami mögötte van - Égig érő szerelem

 Sziasztok!


Adrianék a pálmafák előtt 😊

Nem győzőm elégszer megköszönni a Tilos az Á könyvek kiadónak ezt a remek könyvet, amit volt szerencsém megnyerni. Ugyan az első oldalon még elfogott a kétség, hogy fog-e ez nekem tetszeni, de elárulok valamit. Igen, tetszett, nagyon.
Régen rengeteg ifjúsági regényt olvastam, de mióta a Twilightnak köszönhetően a csapból is a csillogó, nyálas vámpírok folytak, azóta megpróbáltam egy kicsit kerülni ezt a fajta olvasmányt. Néhanapján természetesen ki-ki kacsintottam egy-két darabra, viszont késztetésem az olvasásra elég ritkán fordult elő. Aztán megtaláltam az "életszagú" YA könyveket, amik néha ugyan nagyon túlzóak tudtak lenni, ám kellemes színfoltjai voltak a műfajnak. Pontosan ezt a reményemet fűztem az Égig érő szerelem című könyvhöz is, amitől végül jóval többet kaptam.

A történet rém egyszerű. Adott egy növekedési problémákkal küzdő gátlásos tinédzser, aki beleszeret a szomszédlányba, vagyis a régi jó barátjába. Ám egy napon a Három Halott Házába, azaz a szomszéd lakóépületbe új lakók költöznek. Ezen rejtélyes idegenek rögvest felkeltik főhősünk, Adrian és annak kis barátja, Stella érdeklődését, ezért egy nap elhatározzák, hogy meglátogatják az új szomszédokat. Adrian nem is sejti, hogy ez a látogatás mindent meg fog változtatni. Hogy többé már nem a növekedést gátló hormon-injekciók lesznek a legnagyobb problémái. 

Visszatértem! - Bűnös éj

 Sziasztok!



Régen nem jártam már a blog közelében sem, nem hogy bejegyzést készítettem volna. Ennek jó néhány oka van, de elég annyit, hogy rajtam kívülálló tényezők miatt nem volt időm és energiám több időt fektetni az oldalra (lásd: szakdolgozat, államvizsga). Mivel ezt az időszakot lezártnak tekinthetem, ezért most már időm is engedi, hogy minél többet írhassak ide. Ehhez mérten meg is próbálok több időt fektetni a vezetésbe. Van néhány ötletem, de még egyelőre csak saját magammal tisztázom le őket, ezért nem is említek többet róluk. Majd HA eljön az ideje ;) Addig is próbálok visszazökkenni a hétköznapokba. Laza levezetésként pedig rögtön egy könyvvel kezdtem, amit már nagyon régóta vártam. És most kiderül, mennyire is volt jogos az izgalmam a regénnyel kapcsolatban, ugyanis újra Dark Hunter lázban égek.

Rövid vélemény - Legdrágább mostohabátyám

Mivel mostanában nagyon keveset írok csak a blogra, így úgy döntöttem, egy kicsit másféle bejegyzések is fognak születni. Ilyen lesz mostani kísérleti darabom is, amely egy könyv, nevezetesen Penelope Ward által írt Legdrágább mostohabátyám lett. Ez a bejegyzés a többivel ellentétben rövid lesz és tömör, amit még a Molyon készítettem, de úgy gondoltam, kicsiny blogomon ugyan úgy megállja a helyét. Ebből adódóan nem lesz akkor szétválasztás a témák között, mint általában, inkább ömlesztett információt adok. Na de eleget magyarázkodtam, jöjjön a lényeg! 

Félj az éjszakától - Éjszaka Háza sorozat

 Sziasztok!



Ígértem egy kis összefoglalást a hétvégére és most teljesítem is. Előre leszögezem, hogy ez a sorozat nem tartozik a kedvenceim közé és szerintem már nem is fog.

Amikor először találkoztam az első rész hátán szereplő tartalommal, akkor még bizakodó voltam, de utána elkezdtem olvasni. Sajnos a teljes szériára igaz, hogy rengeteg önismétléssel van megtűzdelve, egyes párbeszédek inkább nevetségesek, mintsem komolyan kéne venni őket, és a szereplők java borzalmasan van megírva. Nem mondom, hogy minden csavar kiszámítható, de a legtöbb igen, ami igazán fájó volt, hiszen ha valamivel, akkor a ezekkel lehetett volna kompenzálni az írásmódot és a szereplőket. Nem esett még szó a szerelmi szálról, de a későbbiekben fog még...nem is keveset, szóba jönni. Előjáróban annyi, hogy ezen a területen sem brillírozik a sztori, pedig elméletileg központi eleme a bonyodalmat okozó dolgok mellett.

A segítség kérés és nyújtás fontos - Az óceán mélyén

Egy újabb gyöngyszemmel bővült a könyvgyűjteményem, még pedig Neal Shusterman Az óceán mélyén című regényével. Ezúton is szeretném megköszönni a Tilos az Á könyvek kiadónak eme remek kötetet, melyet volt szerencsém megnyerni. Az Égig érő szerelemhez valamint az Örökké a Tiédhez hasonlóan, itt is valós problémákat boncolgat a könyv. Annyira valósat, hogy szó szerint a szerző családjában megtörtént eseményeket dolgoz fel. 

Továbbra is állítom, ahogyan azt a Facebook oldalamon megírtam, hogy ennél különösebb, és egyben különlegesebb könyvvel nem találkoztam eddigi olvasásaim során. Nem könnyű befogadni, az biztos. Sőt, az elején túl kell esni, de később, amikor "értelmet nyer minden", akkor kezdi el az ember igazán értékelni. 

Egy világ, sok különös karakter I. - Vonzódás

 Sziasztok!



Az urban-fantasy történetek nagy szerelmese vagyok. Bár ez a szerelem nem Nalini Singh Egy világ... sorozatával kezdődött (egy jövőbeni bejegyzésem során erre is sort kerítek), de itt csúcsosodott ki. Ám nem megyek még ennyire előre. A sztorival közös történetünk egy nyálkás délutánon kezdődött, melyet egyik barátnőmnél töltöttem, aki szintén rajongó. Éppen könyvespolcát nézegettem, amikor megláttam egy elrongyosodott könyv-gerincet, ami fekete volt rajta egy figyelemfelkeltő férfiúval. Gondoltam is rögtön: ez a könyv nekem íródott. Le is vettem, hogy elolvassam a fülszöveget, majd az utolsó mondatot. Eddig bíztató is volt, viszont barátosném megszólalt: a jövőben játszódik. Intelme pedig óvatosságra sarkallt. Hiszen nem vagyok odáig a futurisztikus sztorikért. Az, hogy elolvasgatom őket még nem jelenti a rajongást. Rá is kérdeztem gyorsan: csak nem poszt-apokaliptikus? Mire a válasz még aggasztóbb nem lett. Már éppen azon voltam, hogy visszategyem a helyére, amikor meggyőzött engem, talán mégis érdemes beleolvasnom. Egyetlen további intelme volt, vigyázzak olvasás közben, mert sokszor volt már kiolvasva. Igaza is lett. Amikor a közepére értem már kétszer kellett az első kb. 20 oldalt sorrendbe raknom. (Nem tudom hogy tudta ezt kivitelezni, holott jó ragasztásúak ezek a kötetek.) Mindenesetre megérte a szenvedés és már tudom miért volt olyan lestrapált állapotba. Ugyanis ez a történet beszippant és nem ereszt.

Fejlődésben lévő gyermek - Stinger - A Skorpió fullánkja

Mivel a soron következő könyv helyszínét javarészt Amerika Játszótere adja (Las Vegas), ezért nem árt egy kicsit a nyereményekről beszélni. Ugyanis ezt a könyvet stílusosan, nyereményjáték keretei között szereztem meg. Ezúton is köszönöm újfent a Blogturné Klubnak a lehetőséget. 

Ezelőtt még sosem nyertem. Se versenyen, se játékon. Volt olyan, hogy második lettem, de az első hely kimaradt az életemből. Nem vagyok szerencsés típus, Fortuna előszeretettel kerül. Aztán egy nap felnéztem az e-mail fiókomban, ahol találtam egy levelet a Blogturné Klubtól. Meg is lepődtem rajta, meg nagyjából el sem hittem, de utánanéztem a dolgoknak és kiderült, hogy valóban nyertem. 
Az első fejezethez volt szerencsém a Leo esélye extrájaként, ami rögtön megtetszett. Egy ügyvéd és egy pornósztár viszonya? Hmmm...ez rejteget magában jó adag potenciált. Viszont kiderült, hogy Mia Sheridan Stinger című könyve nem erről szól elsősorban. Ez csak amolyan adalék volt a történethez (annak is inkább az első . Hogy ez milyen módon befolyásolta az élményt, az most kiderül.

Legyél szép minden áron! - Örökké a tiéd

 

Hosszú idő telt el azóta, hogy a blogon könyvről volt szó, de ezennel ismét felelevenítem ezt a jó szokást. Ezúton is szeretném megköszönni a Tilos az Á könyvek kiadónak eme remek kötetet, melyet volt szerencsém megnyerni. 

Ismét egy olyan könyvvel kerültem szembe az Égig érő szerelem után, amely újfent nagyot merít a valóságból. Nem is gondoltam volna, hogy egy alapvetően fiataloknak szóló írásban ennyire le mer valaki menni a legsötétebb bugyrokba. Hogy bátorkodik ennyire nyíltan beszélni jó néhány SAJNOS aktuális témáról. Sokan egymás között sem merik ezeket a köröket lefutni, nem hogy könyvet írni róla. Ugyan fantázia környezetbe van ültetve, de nagyon pontosan kirajzolódik minden, amit az írónő elképzelt, és amit mi nem akarunk elképzelni.

A történet szerint az emberiség nagy része a föld színével vált egyenlővé. A túlélők a túlnépesedési válság hatására Zónákra osztották fel Földet. Annak érdekében, hogy kordában tarthassák a népesség számát és összetételét, saját gyártmányú nőket készítenek, akik a Zónák Intézményeiben nevelkednek. Ezeket a lányokat a tökéletességre kondicionálják. Arra, hogy csak a külső szépség az, ami számít, ezzel juthatnak hozzá a viszonylagos szabadságukhoz. Eszményi feleségeket és potenciális édesanyákat nevelnek belőlük, akiknek a férfiak minden igényét ki kell elégíteniük, még akkor is, ha az fájdalmakkal jár. Ám a makulátlan megjelenésnek és viselkedésnek ára van. A testi, lelki és mentális kontroll alá kerülés. Ezt az árat kénytelen megfizetni főszereplőnk, freida (a kis kezdőbetű nem elírás), amennyiben életben akar maradni ebben az eltorzult értékrendű világban. De vajon sikerül neki elhagyni az Intézetet és ezzel az általa annyira előtérbe helyezett célját elérni? Mit kap az a lány, aki nem az adott kultúra meghatározott normái szerint viselkedik? 

Papírmunka és a 10% - A Klub

 FIGYELEM!!! A következő bejegyzés korhatáros elemeket is tartalémazhat! 

Nem tudom ki hogyan van vele, de manapság úgy veszem észre, hogy kiveszett a fantázia az átlag romantikus-erotikus történetekből. Főleg azokból, amelyek a jelenben játszódnak. Valóban csak az átlagot akarják megüt és csak elvétve vannak közöttük olyanok, amelyeknek sikerül végül kilábalnia a középszerűség posványos ingoványából. Ezen kivételek közé tartoznak azok a művek, amelyke mernek valami új elemet beilleszteni a sablonok közé (pl.: egy olyan playboy, akinek van egy valódi szex-klubja a gazdagok számára és nem csak amolyan tessék-lássék üzleteket vezet) vagy esetleg szokatlan témát boncolgatnak (pl.: Tiffany Reisz eddigi könyvei, ahol valóban S&M témával foglalkozik az írónő). A plédák csak az általam olvasott, eddigi kiemelkedő művekre vonatkoznak. Sajnálatos módon, csak kevés író vállalja a kockázatot az újításokkal. Még inkább rossz az, ahogyan próbálnak ezek a könyvek egymásra licitálni. A legszembetűnőbb példa az ismétlődő elemként felbukkanó szerződés vagy valamilyen egyeszség, ami meghatározott időtartamra szól. Manapság nem sok olyan erotikus írás van, amely ne használná ezeket az elemeket, hogy a kötelező jellegű gyerekkori traumáról ne is beszéljek. Tudom, lerágott csont a téma, de A Klub című iromány számomra ismét felhozta. Meg egyébként sem volt még szó róla a blogomon.

Királyi Nagy Ő második évad 2. rész - A korona

El se hiszem, hogy a főszál végére jutottam. Az utolsó kötetéhez eme nem túl meggyőző sorozatnak. Azért tisztában vagyok azzal, hogy van hátra két novelláskötet, de egyelőre túl nagy az örömöm a finish elérése felett. Egy nagyon jól kezdődő történet, ami a részek előrehaladtával vészesen süllyedni kezdett a borzalmak mocsarában. Azaz a minőség hanyatlása erősen tetten érhető volt az első történetszálba, hát még itt. Pedig én kis naiv azt hittem, hogy A koronahercegnő lehet a legmélyebb pont. És rendre rám cáfolt a könyv, mert bizony nem az volt ám. Na de nézzük, hogyan végződött Eadlyn "epikus" története. 

Királyi Nagy Ő második évad 1. rész - A koronahercegnő

 


Kellett egy kis idő, hogy felocsúdjak Az Igazi által okozott nem túl kellemes élményből, de most visszatértem a folytatással. Gondoltam, hátha valamiféle minőségbeli javulást tapasztalok majd. Legközelebb figyelmeztetem önmagamat, hogy ilyesmivel ne áltassam magam. Ez a kötet bebizonyította nekem, hogy miért nem kellett volna a folytatás ide. Ha az előző részek minőségi hanyatlásának tendenciájában süllyedés észlelhető, ez egyenesen az alábukás volt a mély bugyrok közepébe. Tartok tőle, hogy ennél mehetünk mélyebbre is, hiszen hátra van még egy könyv és a két kiegészítő. (Igen, mazochista vagyok, mindet elolvasom.) De ne legyen igazam.

Királyi Nagy Ő 3. rész - The One - Az igazi

 


Elérkeztünk America saját történetének befejezéséhez. Ez nem jelenti azt, hogy a sorozat lezárásán is túl lennénk, de ami késik nem múlik. Már csak a lánya két könyve, valamint a megjelent kettő novelláskötet van hátra. Milyen optimista vagyok ma...."már csak". 
Szóval visszatértem a hullám hegyek és völgyek hazájába, hogy megnézzem, a történet befejezése mit tartogathat számomra. Csupán ezen az egy köteten belül annyi hangulatingadozás volt, hogy majdnem kitörtem a nyakam. Továbbra sem megy ki a fejemből az az egy kérdés: MIÉRT? Hogy lehetett ennyire elrontani egy alapjában jó történetet. Na de lássuk, miből élünk.

Királyi Nagy Ő 2. rész - The Elite - Az Elit

 


Gaksital rögös útja után most érkezzen egy sokkal kevésbé nyomasztó alkotás, ezúttal a könyvek birodalmából. Nagy reményekkel ültem neki a Párválasztó második részének. Gondoltam, hogy egy ilyen jó felvezetés után a történet kibontása és elmélyülése még jobb lesz. Aztán hamar be kellett látnom, mekkorát tévedtem. Természetesen el fogom olvasni a következő részt a javulás reményében, de most csalódtam. Ami néhány oldal után azonnal visított a fejemben (és végül én is hangosan), az a MIÉRT szó volt.

Királyi Nagy Ő 1. rész - The selection - A Párválasztó

 


Mit mondhatnék előjáróban erről a könyvről? Talán azt, hogy nem először és nem utoljára olvastam. Ugyan már lecsengett a sorozat, de a jobb-később-mint-soha elven haladva, ideje volt a blogomra is elhozni véleményem róla. 

És a szerelem? - Mielőtt megismertelek

 Sziasztok!




Van az a könyv, amit azért olvasunk el, mert szép a borítója, jó a tartalomleírása, érdekes a felvetett témája. De létezik olyan is, ami azért kelti fel a figyelmet, mert annyian dicsérik az egekbe. Nem mellesleg jó volt a belőle készült film előzetese. Pont ez utóbbi kategóriába tartozik nálam a Mielőtt megismertelek. (Régen a Csillagainkban a hibával is így jártam egyébként)
Egyszer már belekezdtem a könyvbe februárban, de időhiány miatt abba is hagytam. Egyébként meg nem is nagyon nyerte el a tetszésemet a folytatáshoz. Most viszont úgy döntöttem, adok még egy esélyt neki, hátha másodjára megváltozik a véleményem. Ebből a nekilendülésből is csak azt tudom mondani, ez nem az én könyvem. Egy valamiben reménykedek: a filmben. Már a trailere is hangulatosabbnak tűnik, mint maga az alapmű, amiből készült. De ez majd egy másik alkalom lesz. Addig is jöjjön a könyv és ami tettszett benne, azaz a sztori.

A furcsa pár visszatér - Egy éjszaka megtagadva

 


Nagyon elgondolkodtam azon, hogy ezt a könyvet valaha a kezembe vegyem-e. Ugyanis az első rész enyhén szólva nem nyerte el a tetszésemet. Talán túl nagy elvárásokkal ültem le mellé az Ez a férfi trilógia miatt (aminek hamarosan megjelenik egy novellája kis hazánkban). Most nem követtem el ezt a hibát. Igaz, hogy egy évig vártam vele, mire elszántam magam a folytatásra, de nem dédelgettem hiú reményeket a változással kapcsolatban. És még így is nagyot koppantam. Nem mondanám, hogy kedvezőbb véleménnyel viseltetnék eme trilógiáról. 

Egy furcsa pár - Egy éjszaka ígérete

 Sziasztok!



Ha olyan írókról van szó, akiket szeretek, mindig örömmel veszem, amikor érkezik a hír a magyar kiadásról. Először úgy gondolom, biztos nem ugyan azt fogja még egyszer megírni. Talán lesz egy-két hasonlóság, de nem sok és az újdonságok mellett elenyésznek. Felmerül az is, hogy sokkal jobb lehet, mint az előző széria/kötetek, hiszen már újabban írta a mostanit, van tapasztalata és rálátása, mit és hogyan kell megírni. De ott a másik véglet is, amikor biztonsági játszma veszi kezdetét. A jól bevált problémákkal, helyzetekkel, szereplőkkel, konfliktusokkal. Talán egy kicsit változtat rajta nevekkel, helyekkel és még néhány dologgal, de érezhető, hogy majdnem ugyan azt a könyvet olvassuk.
Nos, Az egy éjszaka ígéreténél nem tudnám eldönteni pontosan, melyik is az a kategória a fentebbiekből, amelyikbe tartozhatna. Nagy izgalommal töltött el a tény, hogy az írónő újabb könyvsorozatát fogják kiadni idehaza. Amikor végre belekezdhettem, majd kiugrottam a bőrömből. Aztán ez nem tartott sokáig. Körülbelül a prológus végéig. Lehet, velem van a gond, de manapság egy olyan könyv sincs, ami le tudott volna nyűgözni, pedig sokat vártam az Ez a férfi sorozat utána Jodi Ellen Malpas-tól. Most, hogy tudom, egy másik könyve is lehetségesen meg fog jelenni az év vége felé, már nem vagyok annyira lelkes.

Jó lett volna HA... - Sugar Baby

 Sziasztok! 



Azt ígértem, hogy egy meglepetés kritikával fogok legközelebb érkezni, de ez a projekt egyelőre várat magára. Ahhoz sokkal több időmnek kellene lenni, hogy azt a dolgot megvalósítsam, így most ez elmarad, de ígérem, bepótolom. Viszont egyik nap lazításból beleütköztem egy olyan könyvélménybe, amit lehet jobb lett volna elkerülni. Vagy mégsem? Még most sem tudom, sírjak-e vagy nevessek. Talán csak rossz időben találtam rá. Én szeretem a szerelmes történeteket, komolyan…ha van bennük valóban szerelmi szál. Csak sajnos az ilyennel találkozok a legritkábban. Ilyenkor jön az, hogy teljesen átlag erotikus könyvet kapunk (már amikor a korhatáros műfajban téblábolunk), ami másról sem szól, mint a főszereplők kielégítetlen szexuális vágyairól. Ez után a felvezető után szerintem nyilvánvaló, hogy a Sugar Baby is beleesett ebbe a csapdába. Pedig volt benne potenciál, már csak a szereplők háttere miatt is.

Párkapcsolatra fel! - A szerelem egyenlete

 



Egy nagyon aranyos kis könyvvel bővült a könyvespolcom A szerelem egyenlete című kötettel. A képre kattintva megrendelhetitek a hivatalos honlapról. Innen is köszönöm szépen Dorkának (az Anya olvas bloggerinájának), valamint az Álomgyár csapatának a lehetőséget. Újfent egy olyan könyvet tisztelhetünk, amely valódi problémákat taglal. Méghozzá az autista spektrumzavarral (Asperger-szindróma) élők szociális nehézségeit és ezek kihatását a társas életükre. Mindezt hiteles forrásból, hiszen az írónő maga is diagnosztizált Asperger-szindrómás.
Erről a betegségről még nem olvastam könyvben. Létezéséről és tünetegyütteséről körülbelül hallottam, de konkrétan ilyen papírra vetett figurával olvasói pályám alatt nem találkoztam. Már csak ezért is kuriózumnak számít a könyv számomra. És mivel hiteles forrásból származik, annál inkább érdekelt a sztori.

"Egyszer volt, hol nem volt" egy messzi-messzi galaxisban

 Sziasztok!



Mióta kijött októberben a legújabb Star Wars előzetes, azóta Csillagok háborúja lázban égek. Amikor valamelyik csatornán ment az aktuális rész, mindig megnéztem ezelőtt is, de most még a maratonra is hajlandó voltam. És amint megtudtam, hogy egyik barátnőmnek meg van a könyv (akinek ezúton is mégegyszer köszönöm :*), már nem volt megállás az olvasásig. És végül a kezeim közé is került.
Szerintem a történetet nem kell bemutatnom. Réges-régen játszódik, egy messzi-messzi galaxisban, ahol a sötétség az úr, amely mindent el akar emészteni és az irányítása alá vonni. Ám néhány bátor ember (és egyéb lény) úgy dönt, ebből nem kérnek, így belőlük lesznek a Lázadók, akik ellen a Birodalom minden fegyverét beveti. Hála egy bátor hercegnőnek, aki várja megmentését, a szuperfegyverük gyenge pontját megszerezhetik, és elpusztíthatják azt. Viszont ehhez két robot, egy remete, egy zöldfülű kezdő, egy nagyszájú űrkalóz és egy hatalmas, "két lábon járó bunda" nem mindennapi kalandja révén juthatnak hozzá.

Két hét? Legyen! - Éjsötét szendevély

 Sziasztok!


A karácsonyi szett egyik darabjaként 😄
Örvendve találkoztam a hírrel pár hónapja, hogy egyre több régi Ulpius-os sorozat jogait vásárolták fel mostanában a hazai kiadók. Nem is olyan rég sor került egy olyan szériára, amit már maga az Ulpius-ház sem folytatott a negyedik rész után. Ezért lepett meg, hogy hirtelen újra felkerült a radarra. Most már csak azt várom, mikor kezdi el folytatni valamelyik kiadó Nalini Singh mindkét (!) sorozatát, amibe anno az Egmont Dark belekezdett. De térjünk vissza a már felvezetett sorozatra.
A külföldi borító még mindig jobban tetszik
Gena Showalter féle Alvilág Uraival sem most találkoztam először. Őszintén szólva, annak idején nem is igazán tetszett. Teljesen egy kaptafára ment minden szerelmi történet benne. Viszont évekkel később, ahogyan megszereztem az eddig megjelent magyar köteteket egy akciózás során, úgy jöttem rá, hogy a történet viszont nagyon érdekes, nem beszélve a mellékszereplőkről. Nem az a szerelem első olvasásra típusú dolog ez. Számomra kell egy kicsit emésztgetni mielőtt bármit is kezdenék azzal, amit gondolok róla. És ez nagyon furcsa. Más könyveknél rögtön tudom, hogy ez jó volt-e vagy sem, a hibák is azonnal megvannak. De itt mindig van egy összezavaró tényező. Amikor éppen leírnám az aktuális részt, akkor kezd izgalmassá válni. Szóval érdekes a kapcsolatunk a sorozattal. Mindenesetre az Éjsötét szenvedélyt nagyon vártam, hiszen az egyik kedvenc mellékszereplőm került benne a középpontba. Na meg persze az angyalokra is kíváncsi voltam. Ám amikor elkezdtem, történt valami.

"Luke! Én vagyok az apád!" - A Birodalom visszavág könyv és film

 

Sziasztok!


Ugyan úgy volt, hogy a legközelebbi bejegyzésben már a Doctor Strange-ről lesz szó (aminek már körülbelül a felénél tartok), de mivel jövőhéten jön a Zsivány Egyes, ezért inkább elővettem eme remekbe szabott történetet. Természetesen arról is lesz majd élménybeszámoló, ám ne térjünk el a tárgytól.
Amikor a Csillagok háborújáról és Az ébredő erőről írtam kifejtettem, mennyire várom már ezeket az új részeket. A nosztalgia kedvéért pedig elő is vettem a sorozatot. Még az előzményeket is. Majd egyszer csak rábukkantam a bejegyzésben szóban forgó könyvre. Gondoltam olyan lesz majd, mint a Csillagok háborúja, ami a közepéig nem igazán tudta lekötni a figyelmem, de utána már annál inkább. Sajnos itt nem ez volt a helyzet. És Star Wars-fanként ezt nehezemre esik leírni. Pedig mi mindent bele lehetett volna még írni, ami nem jutott eszébe azelőtt a filmeseknek. Kár érte, nagyon nagy kár.
A történetet ismert és adott a film alapján. A Lázadók próbálnak szervezkedni egy elhagyatott jégbolygón, azonban nem kell sok hozzá, hogy lefüleljék őket a Birodalmiak. Ennek következtében hőseink ismét kénytelenek menekülni, ami miatt viszont Luke jócskán leszakad a többiektől és nem is áll szándékába velük tartani a későbbiekben sem. Helyette felkeresi az ősi jedi-tanítómestert, Yodát, hogy megtanulja az erő használatának csínját-bínját. Ezalatt a menekülő Han-t, Chewi-t, Leia-t és C-3PO-t Darth Vader nagy erőkkel üldözi. Úgy gondolják, egy régi barát segíthet nekik, ám nem számítottak arra a meglepetésre, amit az tartogat számukra. Vader nagyúr...bocsánat, itt lovag. Szóval a sötét vödörfej feltett szándéka elkapni Skywalkert, mivel (ugyan ez már évtizedek óta nem spoiler) meglátja fiában a potenciált egy új sith kitanítására. Persze semmi sem úgy sül el, ahogyan azt a szereplők elképzelték.

Ez meg mi volt? - Tigris-sorozat

 


Vannak azok a könyvek, amelyek sokadik újraolvasásra is ugyan olyan jók, mint azelőtt. Léteznek olyan könyvek, amiket ha évekkel később újra kézbe veszel, akkor meglátod az értékét és még inkább megszereted. És fellelhetőek azok, amiket nem szabad újra olvasni idősebb fejjel, mert régebben sem tartottad nagy kalandnak, most pedig látod is, hogy miért. Ezek a kínlódós könyvek keserítik meg az olvasás élményét, de néha az ilyen is kell. De nem két részen keresztül! És akkor a harmadikba bele se kezdtél!
Először nem is gondoltam volna, hogy ennyire rossz élmény lesz. Úgy voltam vele, mint pár hónappal ezelőtt az Alkonyattal: lehet majd egy kiadósat nevetni, mennyire nem jó (csak a szép fogalmazás érdekében). Viszont itt nem ez volt a helyzet. Folyamatosan bennem volt az érzés, hogy valaki mentsen meg. Gondolom most azt kérditek magatokban, miért nem hagytam abba, ha ilyen rossz volt. Erre egyszerű a válasz. Ha kapok valakitől egy könyvet, azt elolvasom, akármennyire is pocsék. A kölcsönkérés esete már nem tartozik ide, de jelen esetben ez lényegtelen. Tehát mazochista énem felülkerekedett rajtam és végig olvastam eme két "remeket".

Cecelia Ahern - Ahol a szivárvány véget ér

 Sziasztok!



Egy régebbi értékelésemet hoztam első könyvnek. Mivel az elmúlt hónapban nem igazán volt időm olvasni, ezért döntöttem úgy, hogy ide is kiteszem az Ahol a szivárvány véget ér című könyv értékelését. Sajnos idő közben a filmhez is volt szerencsém, de arra nem szeretnék kitérni csak annyiban, hogy a neveken túl nem sok minden maradt meg az írott formátumból. Nem hiszem el, miért kellett olyan színészeket szerepeltetni anya-lánya párosként, akik között ha 8 év van, akkor sokat mondok. És ez csak a jéghegy csúcsa. Lehet egyszer fogok róla írni, de nem most. Térjünk vissza a könyvhöz.

Nagyon nem akartam nekikezdeni, amikor megláttam a formátumát. Egyszer már olvastam hasonlót és vegyes érzésekkel keltem fel mellőle. De ez a könyv felkerült a kedvenceim közé.
Nem egy világrengető a történet és még csak nem is újdonság. De ameddig húzva lett az már megér egy misét. A két legjobb barát, akiket nem lehet elválasztani elválnak, hogy aztán x év múlva újra összejöhessenek, de ehhez rengeteg víznek le kellett folynia a Dunán (vagy a Liffey-en, de ez már csak részlet kérdése).

A mellékszereplők tündöklése - Árnyak ura

 


Mint azt az Éjfél kisasszony esetén említettem, vártam is ezt a kötetet meg nem is. Nem túl kellemes szájízzel csuktam be az első kötetet amiatt a sejtetés miatt, ami a végén volt található a szerelmi háromszögeket illetően, így emiatt előre féltem, hiszen szépen rombolta nálam az összképet a felvezetése. De sosem gondoltam, hogy az lesz az egészből, amit itt kaptam. Nem bűn rossz a kész termék, csupán túl jó sem. 
Természetesen a harmadik részt mindenképpen el fogom olvasni, ha már eddig eljutottam. Bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy van néhány szereplő, akiknek a sorsa kifejezetten érdekel, de ezek nem az első rész főszereplői közül kerültek ki. Szóval limitált keretek között ugyan, de tárt karokkal várom, mit hoz ki ebből a helyzetből az írónő. 

A szerelem, ami öl - Éjfél kisasszony

 


Ha valaki pár hónappal ezelőtt azt mondja nekem, hogy még egyszer meg fogok próbálkozni Cassandra Clare bármelyik kötetével, azt körbenevettem volna. Egyszer már volt kezemben a Csontváros és akkor azt mondtam az 50. oldalnál, "köszi, de ne tovább". Most, évekkel később, ahogy a Shadowhunters sorozatra készülve néztem az egyik aktuális epizódot, gondolkodóba estem. Azután a másnapi könyvtárlátogatás során majdnem kiszúrta a szemem a legújabb trilógia kezdő kötete. Mivel csak 2 hétre lehet kikölcsönözni őket, először nem főtt hozzá a fogam, de végül csak nem tudtam otthagyni. 
Nem mondom, hogy maradéktalanul elégedett voltam az olvasás során. Voltak gondok szép számmal, viszont ezzel együtt is meglepett. Egyszerűen élveztem. Nem mindig, de a nagy részében igen. Csak azért nem folytatom rögtön, mert: 1. az a befejezés egy kicsit megülte a gyomromat, 2. aki kivette, igazán vissza hozhatná, miután lassan három héttel túllépte a kölcsönzési határt. 

Egy kis újdonság - Az ékkő

 


A napokban már gőzerővel gondolkodtam azon, hogy elférne némi vérfrissítés az oldal külsejét illetően. Tegnap el is jött a megvilágosodás, milyen fejlécet szeretnék, majd ahhoz kerestem valamiféle optimális megoldást stílus szempontjából, bár nem tudom mennyire lett jó választás. Mindig is kritikus voltam önmagammal szemben. Észrevételeiteket várom szívesen a kommentekben. Na de térjünk át az új olvasmányomra.
Gondoltam, hogy levezessem a Párválasztó eddigi részei által okozott kettős érzéseket, valami újba kezdek bele. A kísérletem célpontjává Pedig Amy Ewing Az Ékkő című darab esett áldozatul. Nagyon régóta szemeztem már ezzel a kötettel, és most, hogy végre bent volt a könyvtárba, rá is vetettem magam. Legalább olyan felemás érzésekkel tettem le, mint Az Elitet valamint Az Igazit.

"Befejezem, amit elkezdtél!" - Csillagok Háborúja 7: Az ébredő erő könyv

 


Ha december, akkor Star Wars, immáron harmadik éve. Ugyan a mai naptól fogva minden vasárnap 18: 50-től leadják az RTL Klubon az eddig megjelent részeket, de ez nem akadályoz meg abban, hogy a saját maratonom is elkezdjem. Ezen felbuzdulva pedig a két éve érkezett film, Az ébredő erő könyvváltozatát vettem gorcső alá. Kíváncsi voltam, hogy mik voltak azok a momentumok, amelyek a filmből kimaradtak, esetleg másként jelentek meg. Vagy tényleg csak a forgatókönyvet másolták le? Nos, ezekre nemsokára fény derül.